„Másrészről meg szó sincs feketékről – mert a néger szót már rég nem használjuk Gusztáv – hanem Azerbajdzsánról van szó. Akik tulajdonképpe...
„Másrészről meg szó sincs feketékről – mert a néger szót már rég nem használjuk Gusztáv – hanem Azerbajdzsánról van szó. Akik tulajdonképpen a távoli rokonaink. Nézd meg a zászlójukat, meg nézd meg a székely lobogót! Szinte egyforma! Hát még a honfoglalásunk is együtt volt, de ne is menjünk bele, hiszen – többek közt – erről is szól majd ez a kis műsor, amit teljes szívvel készítettünk nektek.”
Tasnádi István író tollából származik a 2000 -ben bemutatott „Bábelna – nyelvleckék halandóknak” című legendás előadás szövegkönyve. Igazi népszínházi erényeket felvonultató előadás volt az eredeti, szabad és vicces, azonban sokszor drámai mélységű.
A Terminal Workhouse arra vállalkozott, hogy az eredeti előadás struktúráját megtartva újra írja a történetet, a jelenkori társadalmi viszonyrendszer figyelembevételével. Ez nem jelenti azt, hogy direkt politikai utalások kerülnek az új drámába, sokkal inkább a társadalmi közérzetet próbálják visszatükrözni, és humorral feldolgozni.
Az új előadás a Keleti Nyitás címet viseli, a szöveg majdnem teljes egészében új. Azért majdnem, mert Tasnádi István drámájából egy jelenetet – kicsit átpozícionálva ugyan – megtartottak. Tiszteletből.
Bábelnán, az asztalosipari szövetkezetben nem mennek jól a dolgok. Az üzem haldoklik. Azonban egy új, azerbajdzsáni befektető megveszi a céget, és hoz magával ötven azeri dolgozót is, a komplett családjaikkal együtt.
Az üzem dolgozói tiltakoznak, megrongálják az új tulajdonos autóját is. Trágár szórólapokat terjesztenek az üzem területén.
Zoltán, (a cég régi-új személyzetise - HR-ese) kulturális ajándékkosárral próbálja meggyőzni az üzem dolgozóit – az előadás nézőit -, hogy az azeri családok és munkások befogadása nagyszerű dolog.
A kulturális ajándékkosár jeleneteket vonultat fel a magyar történelem ezer évéből – Szent Istvántól egészen a huszadik századig, amely jelenetek tanulsága, hogy a befogadás és a nyitottság milyen hasznos volt a magyar nemzet számára. A jelenetek művészi színvonalát nagyban forgácsolja, hogy Zoltán, és az üzem portása Gyula játssza az összes szerepet a műsorban. Továbbá forgácsolja az is, hogy a műsor legelején megérkezik Gusztáv, a legjobb asztalos az üzemben, akinek nem szólt senki, hogy itt műsor van. Mellesleg ő az üzem szakszervezeti vezetője, valamint a Bábelnai Gárda önvédelmi jellegű tömörülés vezetője is. Kifejezetten nem hiányzott Zoltánnak, hogy itt legyen. Azonban, hogy Zoltán szavaival éljünk: „a show viszont mászt gó án”, azaz a direkt kritikai közeg sem tántorítja el a lelkes személyzetist, hogy átadja a kosarát.
Zoltán – Géczi Zoltán
Gusztáv – Molnár Gusztáv
Gyula – László G. Attila
rendezte: Dömötör Tamás
