Szeretett vezértünk - Art7 kritika


O. Horváth Sári: Szeretett vezérünk / Szkéné Színház

Hogyan lehet élni egy tekintélyuralmi rendszerben, milyen életstratégiákkal lehet hozzá viszonyulni, hogyan határozza meg a magánéletet, hogyan lehet vagy nem lehet kivonni magunkat a hatása alól.

Magad uram, ha szolgád nincsen. Valcz Péter különleges módját választotta a 35. születésnapja megünneplésének és a kreatív önmenedzselésnek: Valcz® napok név alatt kéthetes sorozatba rendezte független rendezői pályája jelenleg is műsoron lévő előadásait. A munkáira kíváncsi nézők a budapesti színházak között vándorolva ismerkedhettek rendezéseivel, új bemutatókkal és régebbi munkákkal egyaránt. Ebben a sorozatban tartották meg a Szeretett vezérünk premierjét a Szkénében.

Érdekes egybeesés, hogy egy másik évad eleji bemutató, a Semmit se bánok (a szintén a harmincas éveiben járó Székely Csaba darabjából készült előadás) a Rózsavölgyi Szalonban ugyanazzal a kérdéskörrel foglalkozik, mint a Szeretett vezérünk. Hogy állunk ma, 30 évvel a (romániai) rendszerváltás után a történelmi közelmúlttal, hogyan él tovább a mindennapokban, mennyire hat a fiatal, a rendszerváltás körül vagy azt követően született generációkra, ki lehet, egyáltalán, ki akarunk-e lépni a diktatúra lábnyomából?

Az előadás szövegkönyvét O. Horváth Sári készítette Daniel Bănulescu Csókolom a segged, szeretett Vezérünk című regényéből. A kiindulópont már maga is abszurd: Ceaușescu azzal bízza meg az írót, hogy írjon egy regényt. 30 napon belül, szabadon, bármiről. A krimiszállal (egy készülő merénylet a diktátor ellen) kevert, fantasztikus és groteszk vonásokat mutató, mozaikos történet középpontjában a diktatúrához való viszony ellentmondásossága, bonyolultsága áll. Hogyan lehet élni egy tekintélyuralmi rendszerben, milyen életstratégiákkal lehet hozzá viszonyulni, hogyan határozza meg a magánéletet, hogyan lehet vagy nem lehet kivonni magunkat a hatása alól. Jelentéses, hogy a regényt a szerző 1994-ben, vagyis öt évvel a diktatúra bukása után írta, és most, huszonöt évvel később, egy új generáció is magáénak érzi ezeket a kérdéseket.

Az előadás meghatározó látványeleme két forgatható és tologatható lépcső. (A díszlet is a rendező, Valcz Péter munkája.) Az írót játszó Molnár Gusztáv a terembe belépő nézőket az egyik lépcső tetején állva fogadja. A diktatúrát és a múltra való rálátást egyaránt megtestesítő építményeket sokféleképpen használja az előadás. Az alattuk lévő szűkös terek a magánélet helyszínei, az állapotváltozásokat tologatásukkal jelzik, ahogy jelzésértékű az is, hogy ki és mikor van a tetején vagy éppen alatta. És még az előadás végén is tudnak meglepetést okozni vele, de ez az ütős poén hadd legyen meglepetés a jövőbeli nézőknek is.

Az előadás meghatározó döntése, hogy Ceaușescut nem férfi színész, hanem színésznő, Fazakas Júlia játssza, hol nőnek, hol férfinek. (Ebben Makány Márta extremitásoktól mentes, kifejező jelmezarzenálja van a segítségére.) Ezzel a megoldással a diktátor személyisége függetlenedik a biológiai nemtől, ugyanakkor a hierarchikus társadalmi-politikai viszonyok kiegészülnek a férfi-női viszonyok kapcsolati jellemzőivel, játszmáival. Így egyszerre lesz rétegzett és ironikus a diktátorhoz való viszony ábrázolása.

Fazakas Júlia nevét akkor ismerhette meg a nagyközönség, amikor az idei POSZT-on megkapta a színész zsűri díját a Karenina, Annában játszott Dollyért. Ennél is figyelemre méltóbb azonban az a teljesítmény, amelyet Frida Kahlóként nyújt a Frida Kahlo balladájában. Különleges, szabálytalan, szenvedélyes karakter, és ezeket a személyiségjegyeket a Szeretett Vezérünkben is kiválóan használja. Ha kell, démonikus, ha kell, szürke és szánalomra méltó Ceaușescut formál, sokféle színével a karakterhez való sokféle viszonyulást is hitelesíti.

Molnár Gusztáv az író szerepében a tépelődő, bizonytalan értelmiségit hozza, aki a magánéletében éppen úgy téblábol, ahogy a regényírás és a politikához való viszonyulás útvesztőjében. Az előadás további szereplői, Gerlits Réka, Kálóczi Orsolya és Mészáros András sok humorral, odaadóan, érzékenyen játszanak.

A kétórás játék mégis hosszúnak érződik, időnként elereszti a néző figyelmét. A különböző történetszálakat (a Ceaușescuhoz fűződő viszony, a regényírás, a szerelmi szál, a merényletkísérlet) nem húzzák olyan feszesre, hogy az előadás energiája végig kitartson.

Ezekért a holtpontokért azonban kárpótol a befejezés. Ha a Semmit se bánoknak éppen a román nemzeti színeket behozó, kissé didaktikusnak és eltávolítónak érződő befejezés volt a vitatható pontja, itt éppen ellenkezőleg: a (szintén a román nemzeti színekkel is operáló) zárókép visszamenőlegesen igazolja a rendezői megközelítést, és elfeledteti a korábbi, hosszúnak érzett játékidőt. Valcz Péter egy interjúban elmondta, hogy nagy hatással volt rá Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse. És valóban, sikerül egyetlen képben megfogalmaznia, hogyan hatja át az élet minden mozzanatát, hogyan pulzál a látható felszín alatt a politikai akarnokság, legyen szó jelenről vagy közelmúltról. Már csak ezért is érdemes megnézni az előadást, akkor is, ha véget érnek a Valcz® napok.

O. Horváth Sári: Szeretett vezérünk / Terminal Workhouse, Szkéné Színház, Manna Produkció

forrás: https://art7.hu/
Név

1% a hókirálynő ösvényén alkotók andorka tímea anton archívum bábelna bagel bakonyi alexa budapesti lengyel intézet citymatiné csányi dávid dancsecs ildikó daubner anna divattúlmutató dömötör tamás drakula vár edvi henrietta elek ányos életemnek csak nézői a maiak emigránsok fazakas júlia ferenczy múzeum fülöp áron gáspár anna géczi zoltán gere dénes gerlits réka göttinger pál gyöngy zsuzsa gyulay eszter hajmási dávid hegyesi rita herczeg tamás hírek hodászi ádám hollai heiser anna horváth-töreki gergely interjú isten hozott a majomházban j háborúja jászberényi gábor johnny háborúja kálócz kálóczi orsolya képek kérdések két verona kft kritika laboda kornél lászló lászló g attila mámor vagy amit akartok manna menszátor héresz attila mészáros andrás mészáros piroska molnár gusztáv molvay norbert mucsi zoltán művészeti paletta a bölcsődésekért nagy karina o horváth sári pagonyi andrás pászt patrícia projektek pszihé régi szép idők rólunk írták rozs tamás rusznák adrienn sarádi zsolt sediánszky nóra simon attila szakáll tamás szentandrásnapi mámor szeretett vezérünk téby zita tóth réka ágnes tóth zoltán ullmann mónika váczi lászló vajdahunyadvár valcz péter váradi andrás videó zako fesztivál
false
ltr
item
TERMINÁL WORKHOUSE.: Szeretett vezértünk - Art7 kritika
Szeretett vezértünk - Art7 kritika
TERMINÁL WORKHOUSE.
http://www.terminalworkhouse.hu/2020/03/szeretett-vezertunk-art7-kriti.html
http://www.terminalworkhouse.hu/
http://www.terminalworkhouse.hu/
http://www.terminalworkhouse.hu/2020/03/szeretett-vezertunk-art7-kriti.html
true
2661058171498144238
UTF-8
Nincs találat. LÁSD MINDET Tovább... Válasz Mégsem Törlés írta Home OLDALAK CIKKEK Lásd mindet AJÁNLÓ A tárgymutatóban: ARCHÍV SEARCH MINDEN CIKK Nem találtunk ilyen cikket. Back Home vasárnap hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat V H K Sze Cs P Szo január februás március április május június július augusztus szeptember október november december jan feb már ápr május jún júl aug szept okt nov dec az előbb 1 perce $$1$$ minutes ago 1 órája $$1$$ hours ago tegnap $$1$$ days ago $$1$$ weeks ago 5 hétnél régebben követők követés EZ PRÉMIUM TARTALOM Megosztás a láthatóságért Másold az egész kódot Az egész kód kijelölése A kód kimásolva a vágólapra Can not copy the codes / texts, please press [CTRL]+[C] (or CMD+C with Mac) to copy